Meszes község hivatalos honlapja

Támogatónk:

Meszes

Meszes tábla

Edelénytől 27 km-re, Északra fekvő település. Területe: 1.140 hektár. 1950-ig az abodi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től önálló tanácsú község volt. 1969-től Szalonna társközsége, majd az 1989-es rendszerváltást követően újra önálló. A körjegyzőség központja Szalonna.

„Hornyák Gyula: A királyné faluja, Meszes című könyve megvásárolható az Önkormányzatnál"

Történet

Első írásos említése 1317-ből származik Mezes megjelöléssel. A későbbi oklevelekben a Messes, Mestes, Mézes alakokat találjuk. A név eredetét egyesek a mészkőfejtéssel, mészkőégetéssel hozzák összefüggésbe. Mások szerint a méhészkedéssel, mészkészítéssel kapcsolatos értelmezés sem kizárt. Királynéi birtok volt. A 17. században a Rákóczi és Lorántffy család is birtokos a községben. A hadászatilag fontos szendrői vár közelsége miatt a török támadások gyakori célpontja. Hódoltsági terület. A szatmári béke (1711) után a kamara lefoglalja a Rákóczi javakat, birtokosai ezután Csáky, Losonczy, Zsarnay, Hodossy, Gombos, Vattay családok lettek.
1945 előtt nagybirtok nem volt a határában.
Termelőszövetkezete 1961-ben alakult és ez egyesült 1969-ben a szalonnai és martonyi tsz-el Tókörnyéke Mgtsz. néven, szalonnai központtal.
Határában található a Rakaca- víztározó.

Jelen állapot

A település lakosainak száma:223 fő (2002. febr. 1-i adat)
A lakosság 60%-a nyugdíjas, 15%-a 30 éven aluli, 25%-a az aktív korban lévő, ebből 10% munkanélküli.
Meszes községben 117 ház van, ebből az utóbbi 10 évben 25 elkelt üdülőként, illetve lakásként. Ezek céges üdülők, illetve magánemberek hétvégi háza. Betelepülők helyben lakás céljára 5 családi házat vásároltak, amelyeknek átalakítása, felújítása folyamatban van. A település 1999-től falugondnoki szolgálatot üzemeltet, amely ellátja a szociális ebédhordást Szalonnáról, a gyógyszerellátást és az igény szerinti egyéb kívánságok teljesítését (temetés, színház,nagybevásárlás). A község felújítással az elmúlt 4 év alatt minőségi változáson ment keresztül.

A Rakaca-tó

Rakaca-tó

A tó építése

A Borsodi iparvidék vízellátásának javítására 1962-re készült el a Rakaca-völgyi tározó. Az 1958-ban kezdődött kivitelezés legnagyobb feladata természetesen a 850 m hosszú és 8 m magas zárógát megépítése volt. A gát építő anyagát a közeli Borzlyuktető agyagdombja a Dunnatető szolgáltatta. Az agyag tömörítését az e célra szerkesztett 12 tonnás un. "juhláb (fogasos) hengerekkel" végezték. A gáttestbe mintegy 135 ezer köbméter agyagot építettek be. A gátkorona szélessége 4,3 méter, rajta makadám út vezet. A gát "rézsűjét" (víz felőli oldal) betonlapokkal burkolták. A víztározás célja volt, hogy a tó vízével a Bódva vízmennyiségét 1,900 liter/secundun állandó vízmennyiségen tartsák az aszályos időszakokban is. A víznek a Bódva felé való lebocsátását a gátba épített zsiliprendszer teszi lehetővé. Ezzel a szerkezettel tulajdonképpen a teljes leürítés is végrehajtható. A zsiliprendszer legfontosabb részei: a 16 méteres csőalagút, az árapasztást szabályozó un. "szivornyatorony" valamint az üzemvíz elbocsátását szolgáló akna. A csőalagút az alvízi oldalon energiatörő vízládába torkollik. Innen kerül a víz a Rakaca, újonnan ásott, rendezett medrén keresztül a Bódvába. A zsilip másodpercenként 50 köbméter vizet tud elbocsátani. A tervezők egyébként a gépi berendezés mellett - a katasztrofális, nagy esőzésekre is gondolva - egy un. "surranó"-t is beépítettek a gát északi oldalába. A surranó másodpercenként 30 köbméter víz áteresztésére képes. A tó vízgyűjtő területe 250 négyzetkilométer. Vízfelülete közel 2 millió négyzetméter (190 hektár). A 3 kilométer hosszú völgy kb. 350 kataszteri holdján mintegy 5,5 millió köbméter vizet tud befogadni. A vízmélység átlagosan 4-6 méter, mélyebb részein 10-13 méter.

A Rakaca-tó vizét a Rakaca patak táplálja. A kispatak a Lyuba-tanya fölött ered, Büttösön, Krasznokvajdán, Szászfán, Rakacán, Rakacaszenden és Meszesen keresztülfolyva Szalonnánál ömlik a Bódvába. A pataknak nagy az esése, hiszen csak a Rakaca és Meszes (Kígyószög) között majd 10-20 métert esik. Nevét - egyesek szerint - a rekettyéből vette. Ahogy most, régebben is sok fűzfa (rekettyefa) volt a partján. Mások a rákkal hozzák összefüggésbe, feltételezve, hogy esetleg a szláv eredetű rakovica (rákos - tudniillik a sok ráktól) szó lehet a névadó.

A Csereháton eredő Rakaca patak felduzzasztásával létrejött hazánk egyik legészakibb fekvésű, nagyfelületű állóvize. A patak állandó, bő vizű vízhozama még kánikulában sem engedi apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is.

Növényzet: keményfa, erdő, gyep, nádas