Programok
Rendezvények
- "Tóparti napok" - (augusztus)
Ez a rendezvény 2002-ben került először megrendezésre hagyományteremtő célzattal. További információ az önkormányzatnál!
- Falunap (augusztus első hétvégéje)
Helye: Faluház
- Ünnepségek:
Március 15., helyszín: Millenniumi-Park
Augusztus 20., helyszín: Szent-László Park, Templomok
Október 6., helyszín: Millenniumi-Park
Október 23., helyszín: Millenniumi-Park
Trianon
Az ünnepségek megrendezése az Önkormányzat, a Faluszépítő Egyesület, az Egyházak valamint a Körzeti Iskola közreműködésével történnek.
Látnivalók
- Meszesi kastély (udvarház)
Ma már csak a helyét ismerjük. A terméskőből épült méteres falainak maradványait nem is olyan régen még megcsodálhattuk.
Egy 1333-as oklevél a királyné falujának (villa reginalis) említi a községet. Az oklevél szerint Erzsébet királyné
a meszesen lakó Benedek-nek (és fiainak: Györgynek, Simonnak, Demeternek és Domokosnak) a lengyelországi hadjárat
idején tanúsított vitézségéért - egy ekényi földjét és egy kaszálóját kiveszi és mentesíti az adózás alól
(Azaz nemessé teszi a családot). A kúriával (udvarházzal bíró család ettől az időtől Meszesi(y)-nek nevezi magát.
A kúria (kastély), amely a templomdombon épült, a 19. században a Gombos, utóbb pedig a Zsóry család tulajdonában volt.
A Zsórynak az 1930-as évek elején lebontják illetve eladják a belterületen álló "házukat" és helyette a községtől 2 km-re lévő
területen építik fel a Karola kastélyt. A Meszesy család egyébként nevezetes férfiút adott a hazának:
Meszesy Demeter (Nagy) Várad püspökeként és a művészetek pártolójaként egyaránt beírta nevét a történelemkönyvekbe.
- Református templom
Torony nélkül való kőtemploma minden bizonnyal már az 1200-as években állt.
A 16. századi írások azonban már arról tudósítanak, hogy a templom a reformátusok kezén található.
1901-ben - állapota miatt - lebontják, de a helyén még ugyanabban az évben elkezdik építeni az új templomot.
Kisebbik harangját átmentik. Ezt egy kassai ismeretlen mester öntötte 1753-ban. Két értékes műtárggyal is büszkélkedhetnek: egy 1696-ból
származó ónkannával, illetve egy 1787-ben készült ónkehellyel.
- Római katolikus templom (kápolna)
A meszesi katolikusok 1935-ben alakítanak ki egy kis kápolnát (imatermet), ami tulajdonképpen katolikus iskolaként is szolgál.
Kisboldogasszony tiszteletére szentelik fel. (Búcsúja Mária napot (szeptember 8.) követő vasárnap).
1950-ben az épületet államosítják, 1990-ben azonban visszakapja az egyház.
2001 szeptemberében az önkormányzat támogatásával és a hívek adományaiból tornyot kap a kápolna, amelyet Seregély István egri érsek szentel fel.
- A Meszesi Földvár
A község központjából a Rakaca patakig gyalogolunk, de folyását nem követjük a Rakaca víztározó torkolatáig,
hanem a híd előtt elkanyarodunk nyugatnak és a félkör alakú Nagy Somos hegyvonulat lábánál feljutunk a Lisza hegyre.
Itt egy ma is működő kőbányát találunk. Utunk a kőbányából lefelé a kanyargó köves úton a völgybe vezet, ahol az erdővel körülvett
területen (Várhegyalja) egy csodálatosan hangulatos üdülőfalut találunk. Az előttünk magasodó Várhegyre felkapaszkodva találjuk meg a várat.
A fával benőtt hegy évszázadok óta őrzi titkát. Régészeti feltárása mindeddig nem történt meg. Néhány kisebb tanulmányban említik ugyan,
de még így is elenyészően kevesen tudnak róla. Az utóbbi években ismertsége és látogatottsága nőtt. A várhegy tengerszint feletti
magassága 231 méter. Relatív magassága pedig átlag 76 méter körül van. A hegy oldalai mérsékelten meredekek. Északi oldala erősebben lejt.
A kisméretű ovális padlón találjuk az egykori vár nyomait, amelyet - ma is jó megtartású - árka és annak külső szélére hányt föld - sánc - jelez.
Az árok ellipszis alakú, lapos területet fog körül, belső peremén mért hossza 30 méter, szélessége 16 méter. Területe 0,04 ha (hektár).
Az árok szélessége 7-9 méter, mélysége 1 méter körüli.
- Meszes - Karola kastály
Környezetvédelmi és Ökológiai Oktató Központ
A községet elhagyva a Szalonna felé vivő út bal oldalán egy lezárt vashengerből egy kis csövön keresztül csörgedező forrásvízre akadunk.
Ez a Vaskúti illetve Büdöskúti forrás. Az emésztést segítő, üdítően kellemes "gyógyvíz"-ről egy 1864-es feljegyzésből értesülünk:
"Büdöskút - a felső falu végén - á rézbősztől azzal 'a tulajonsággal á' vize bír - hogy tőle az ivó megéhezik".
Innen alig 2 km-es országúti gyaloglás után érünk a Zsóry féle Karola kastélyhoz. A név (Zsóry) ismerősen cseng a mai köztudatban is.
Igen, arról a családról van szó, amelyről a híres, mezőkövesdi gyógyfürdő is a nevét kapta. A családnak nemcsak birtoka volt itt, hanem az
1900-as évek elején itt is éltek abban a "kastélyban" (hajdanvolt udvarházban), amely az 1300-as években Meszesy Benedeké volt.
A Zsóryak 1930-as években adják el ezt az épületet (amit az új tulajdonosok le is bontanak) és helyette a falu határában lévő közel 100 kataszteri holdas birtokuk központjában építik fel a Karola kastélyt.
A létesítmény a víztározó északi partján, a cserehát és az aggteleki karszt határán található.
Idilli környezetben, helyben van a víz, erdők, rétek és hegyek. Ideális bázisterep környezetvédelmi és ökológiai oktatásra, az aggteleki karszt, az északi Cserehát,
a tornai dombság biológiai és geológiai ritkaságainak tanulmányozására, kirándulásra, pihenésre, ökoturizmusra.
Saját konyhája, étterme, jól felszerelt oktató terme, és szabadtéri oktató udvara van.
Öt fürdőszobás szobájában 30 ágy áll a diákok, turisták rendelkezésére.
Három fürdőszobás kétágyas szobája a tanárokat, igényesebb turistákat várja és várja. Udvarán kempingezési lehetőség van.
További látnivalók
- A Rakaca-tó
- A község több melegvizű forrása
- A Millenniumi-park
- A Kalász László Emlékpark
- A Várhegy alatti üdülőparadicsom
- A Kőbánya
